Hajdú-Bihar megyei városok, települések > Hajdú-Bihar megye - wyw.hu

www.debrecen.hu. látogatók · kultúra · gazdaság · polgárok · ügyintézés · intézmények · városháza · látogatók · kultúra · gazdaság · polgárok · ügyintézés ...

Hajdúnánás, a mintegy 20.000 lakosú hajdúváros az Alföld északi peremén található. Copf stílusú református temploma karcsú, 60 méter fölé "nyúló" sudár tornyával emelkedik ki környezetéből. A város úgynevezett napszerkezetet tükröző főterének másik jellegzetes épülete a századfordulón épült, kissé keleties, zsinagógákra emlékeztető Városháza épülete, előtte hazánk egyik legszebb Kossuth szobrával.

- Böszörmény - a régi magyar nyelvben közszóként élt, és mohamedánt, iszlámhívőt jelentett. Böszörmény a nyírségi izmaeliták központja volt. A falu a tatárjárás során elpusztult. A XII-XIII. században újra benépesült és valamikor 1290-1322 között a debreceni uradalom része lett. 1325-ben vásártartási jogot kapott. Mezővárosi rangját (oppidium) 1410-ben, Zsigmond uralkodása alatt kapta.

Balmazújváros megújult honlapja. Helyi önkormányzati információk, online újság és rengeteg érdekesség, látnivaló városunk életéből.

Biharkeresztes környéke már az újkőkorban is lakott hely volt. A Nagy Farkasdombról festett kerámia edények kerültek elo, koruk mintegy 4-6000 éves. A határból bronzkori aranykincs leletek származnak, melyek a Nemzeti Múzeumban tekinthetok meg. A vaskorszakban /kb. 2.5-3000 évvel ezelott/ a mai temeto környékén a toldi útfélen kora vaskori népek a szkiták laktak, majd később a kelták a késő vaskorban. Az i.sz.utáni I.században /kb. 1800 éve/ dákok, a II-III.században az iráni nyelvet beszélő nomád szarmaták lakták a Nagy Farkasdombot. A IV-VI. században, a germánokhoz tartozó gepidák települtek meg.

Önkormányzat, helyi hírek, intézmények, civil szervezetek. ...

Kaba területén valószínűleg már a honfoglalás előtt létezett állandóan lakott emberi település (ennek bizonyítéka az 1974-ben a város határában feltárt, VII-VIII. századi "avar kori" temető). A településre vonatkozó legelső írásos emlékeket az 1212-es, majd 1219-es, később az 1271-es datálású "Váradi Regestrum"-ban találhatjuk (az irat a Nagyváradi Káptalan előtt lefolytatott törvénykezési eljárásokról készített feljegyzéseket tartalmazza). A nagyváradi egyházmegye évkönyvei szerint Kabán hajdan parókia volt. Az Egri Püspökség 1549-ben készített jegyzékéből egyértelműen kiderül, hogy a település akkor Szabolcs vármegyéhez tartozott. Alig három évvel később változott a helyzet: Bihar vármegye 1552. évi összeírása szerint Kaba már a nagyváradi püspök birtokában volt.

A város weboldala. Helyi hírek, információk, események.

Hajdúdorog város hivatalos honlapja: hírek, információk, galéria, térkép, kapcsolat.

A város Hajdú-Bihar megyében, annak ÉK-i peremén, Debrecentől 26 km-re található. A 471-es főút mentén helyezkedik el, vasútállomása a Debrecen-Mátészalka vasútvonalon van. A megye városait tekintve Nyíradony hátrányos helyzetű térségben helyezkedik el, hiszen a legtöbb megyei város a Szolnoktól-Nyíregyházáig áthúzódó fő térszerkezeti tengelyen vagy annak közvetlen közelében helyezkedik el.

Biharnagybajom a Nagysárrét jellegzetes települése. Településszerkezetén mai napig látható nyomot hagytak a vízfolyások, a mocsár jelenléte. A folyószabályozások előtt határának nagy része beláthatatlan nádas és mocsár volt, amelyből csak a 86 m tengerszint feletti területek emelkedtek ki. A Sárrétek kiterjedése talán a XVIII. század végén volt a legnagyobb. A kéziratos térképek csaknem a Poros-halom, Göbrő-halom, Csata-halom és a ma rábéi határba eső Nagy-halom vonaláig jelzik a nádas, a mocsár északi kiterjedését.

Hencida Hajdú-Bihar megye DK-i részén, Debrecentől 50 km-re, Berettyóújfalutól 13 km-re fekvő település. Belterülete 1034, míg külterülete 3345 ha nagyságú. Lakóinak száma 1325 fő.

Konyár a X. században is létező honfoglalás kori település, melyről az Ákos nemzetség telepítéseként a Váradi Regestrumban található írásos anyag. A lakosság döntő többsége magyar anyanyelvű és református vallású.

Földes nagyközség a Hajdúság szélén, az Alföld északkeleti részén, Budapesttől 200 km-re, Hajdúszoboszlótól 20 km-re található.

Esztár település nevét először 1215-ben Yztharij formában a Váradi Regestrumban említik, amikor is Mihály birtoka volt. A XIII. századra a királyi uradalomból teljesen a Hontpázmányok tulajdonában került.